Húsvét

Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak.

A ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis). Ekkor ünneplik a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a bűn és halál fölött, amiben egybefonódik a kereszthalál és a feltámadás.

A nagyszombat napján szentelt húsvéti gyertya a feltámadott Üdvözítőt a világ világosságaként jelképezi. Húsvétvasárnap ünnepélyes szentmisét tartanak. A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és Urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását.

A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása. A szentelt étel maradványainak varázserőt tulajdonítottak: a tojás héját a veteményre szórták, a kotlós fészkébe tették, vagy meghintették a vetést, hogy jégverés, üszög kárt ne tegyen benne.

Húsvéthétfőhöz fűződő népszokás a locsolás és ennek jutalmául a festett tojás ajándékozása. A locsolkodás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. A tojás a belőle kikelő madárral Jézus újjászületését, a népi hiedelem szerint az életet, a piros szín Jézus kiontott vérét jelképezi. A locsolkodó vers és a kölnivel való locsolkodás később terjedt el, ahogy az ajándékot hozó húsvéti nyúl képzete is. A nyúl szintén a termékenység és az élet ciklikus megújulásának jelképe, de a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje csak a 16. századtól adatolható. A húsvéthétfőt régebben - a locsolkodás szokására utalva - vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték. A nap a fiatal lányok és legények mulatságainak egyik legfontosabb alkalma, igazi tavaszünnep volt szabadban töltött szórakozással, az ünnepen országszerte húsvéti bálokat rendeztek.

A húsvét szimbólumai

Nyúl

A nyuszi a családot jelképezi: az édes, kedves nyulak jól szaporodnak, a keresztény vallás ezt úgy tartja, hogy ennek így kell lennie Isten minden teremtményének. Minden kereszténynek békés, szerető, népes családot kell létrehoznia. Angolszász hiedelmek szerint, a húsvéti nyúl a holdat jelképezi, ugyanis a nyúlról úgy tartják, hogy soha nem csukódik le a szeme, mint a holdnak.

Csibe
Az új élet, a megújulás jelképét őrzi a tojásból kibújó húsvéti csibe, melyet képeslapokon díszítő elemként láthatunk mostanság. Gyakori a levelezőlapokon a tojásra festett madár, nagyobb csirke is vagy a kotlóst és csibéit együtt ábrázoló életkép. Tehát a kiscsibe a tojással együtt a megújulás jelképe.

Bárány
A legősibb és a legelterjedtebb húsvéti jelkép. A húsvéti bárány Jézust jelképezi. Kapcsolatba hozható azzal a vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik őt a mai napig Isten bárányának.

Tojás
A tojás a termékenységet, az újjászületést jelképezi. Rejtélyesség, ahogyan az élettelenből kifejlődik az élet. A piros tojásnak mágikus ereje van, erőt, illetve Krisztus vérét is szimbolizálja.

Barka
Fontos húsvéti jelkép, a mi éghajlatunkon a pálmaágakat helyettesíti , amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat, de különböző betegségek gyógyítására is használták.

Locsolkodás
Húsvét hétfőn faluhelyen a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy nemes egyszerűséggel egy patakba vetették. A fiúk ezután tojást és szalonnát, vagy festett tojást kaptak. A tojások által a lányok érzelmeiket is ki tudták fejezni, piros tojással szerelmet is vallhattak.

Kalács

A kalács a jólét és gazdagságot jelképezi, a hálaadást fejezi ki. A hármasfonatos verzió a leggyakoribb. Ez a sült kelt tészta szintén csak a magyar hagyományokban fordul elő és az ősi áldozati ételek maradványaként tartják számon.

Húsvéti gyertya
Húsvét ünnepének tiszteletére a hívek gyakran gyújtanak gyertyát. A fény a boldogságot és Krisztus jelenlétét szimbolizálja, aki feltámadt a halottak közül.Úgy tartják, az ünnepi gyertya megnyitja az utat az új élet felé, ezért bír ekkora jelentőséggel a húsvéti gyertya.